Cseresznyeparadicsom

• Félig vad, nagy ellenálló-képességű haszonnövény

A burgonyafélék (Solanaceae) családja 80 nemzetségének, több mint 2300 faja közé igen sok misztikus erejűnek tartott gyógynövény, különleges formájú, mérgező alkaloidtartalmú, közép- és dél-amerikai származású varázsnövény tartozik. Ilyen, kissé különleges növény a cseresznye- vagy szőlőparadicsom elnevezésű típusok nagy része, amelyek átmenetet képeznek az ősi vad alak (Lycopersicon pimpinellifolíum [fusl.J MM.) és a kultúr-formák (L. esculentum Mill.) között. A vadparadicsomok bogyónagysága csak a ribizliszemekét érik el, Dél-Amerikában (Peru, Bolívia, Ecuador) közönséges gyomnövénynek tekintik. 

Trópusi növény, a paprikához hasonlóan melegigényes. Csírázásához 25 °C körüli hőmérséklet szükséges. Vegetációs időszakában 20 °C-os átlaghőmérséklet az optimális, így hazánkban szabad földön április végétől az őszi fagyokig termeszthetjük. Fűtött fóliában vagy üvegházban egész évben megmarad. Hűvösebb időben a vegetatív részek növekedése lassabban áll le, mint a paprikáé, de a termésérés itt is igen elhúzódik, sőt a virágkötés is elmaradhat.

Chocolate Cherry1

A paradicsomfajták zöme hosszúnappalos körülmények között fejlődik a legjobban, tehát napi 12 óra vagy annál is hosszabb megvilágítás szükséges a számukra.

Kevesebb vízzel is beéri, mint a paprika, sőt a cseresznyeparadicsomok közelebb állnak az ősi vad alakokhoz, ezért a nagy bogyójú, termesztett fajtákkal szemben szabad földön öntözés nélkül is megkísérelhető a termesztése. Elmondható tehát, hogy nem tartozik a kifejezetten vízigényes növények csoportjába, de a tömeges terméskötés és a bogyófejlődés idején a nagy hozamhoz megfelelő mennyiségű vízre van szüksége. Mert például ha ekkor is száraz a klíma, akkor vastag, rágós terméshéj alakul ki.

Chocolate Cherry2

Az általánosan termesztett nagy bogyójú paradicsomfajták kórokozói és kártevői a cseresznyeparadicsomokat is károsíthatják, bár ezek ellenálló és tűrőképessége elég nagy, ezért növényvédelemre ritkán szorulnak.

A paradicsom jó utóérő, nemcsak a teljesen érett terméseket szedhetjük le, hanem a féléretteket is, ha utána hagyunk elég időt a beérésükre. Az igazi aromás íz természetesen a tövön alakul ki. A világossárgától a sötétpirosig (legújabban feketéig) a legkülönbözőbb színű szilva, körte, szőlő, palack stb. alakú terméseket szárral együtt szedjük le, mert így sokáig, akár 3-4 hétig is eltarthatjuk.

Black Cherry

Ezek a fajták nem zöldtalpasok, színük és ízük is kiváló, igen mutatósak, hidegtálak, szendvicsek díszítésére alkalmasak. Az ún. tölteni való fajtáknak alig van magja és a bogyó belseje is majdnem üres, olyan, mint egy paprikatermés, a külső terméshús viszont kemény, jó formatartó, ezért kettévágva krémekkel, öntetekkel jól tölthető.

Lédús bogyótermése a piros fajtáknál a sárgarépában előforduló likopintől kapja színét, a sárgára érőknél inkább a lutein domináns. Magas A-, B-, C-vitamin-tartalma mellett jelentős mennyiségű P-vitamin is van benne.

• Hagymás paradicsomsaláta

1 kg zöld cseresznyeparadicsom, 3-5 fej vöröshagyma, 2-3 dkg só, 10 dkg cukor, 2-3 dl borecet, babérlevél, koriander, egész bors, nátriumbenzoát.

Ősszel, ha sok zöldparadicsom maradt, télire salátát készíthetünk belőle a következőképpen: a vöröshagymákat szeleteljük fel és adjuk hozzá a megmosott, egész, zöld (éretlen) paradicsomot. 2-3 dkg sóval szórjuk be és egy napot hagyjuk állni. 2,5-3 liter vízhez tegyünk 10 dkg cukrot és 2-3 dl borecetet, adjuk hozzá a fűszereket és forraljuk fel. A sós paradicsom-hagyma keveréket csepegtessük le, majd rakjuk tisztára mosott üvegekbe és öntsük rá a forró salátalevet. Minden üveg tetejére tartósító-szerként tegyünk kevés nátriumbenzoátot. Az üvegeket jól zárjuk le és tegyük dunszt-ba. így egész télre tartósíthatjuk a paradicsomot.

Ketchup-készítés sült paradicsomból

• Zöld paradicsom chutney

Sok paradicsom maradt zölden a kertben. Egy tálcán kezdtem el tárolni őket azzal a céllal, hogy majd idővel bepirosodnak. El is kezdték, de sajnos csak részben, mert sok meg is romlott, néhány megaszalódott. Így aztán ki kellett találnom valamit, hogy mentsem a menthetőt. A zöld paradicsom lekvárral nagyon rossz tapasztalatom volt, úgyhogy ez nem jöhetett számításba. Savanyúságnak nem szeretjük. Maradt a chutney. A Dolce Vita bog receptjét vettem alapul, de változtattam is rajta.

Hozzávalók:

1 kg zöld paradicsom tisztítva

10 dkg kristálycukor

10 dkg mazsola

1 nagy lila hagyma

1 nagy alma

50 gr friss gyömbér

1 evőkanál 10%-os ecet

fél dl fehér bor

1 evőkanál köménymag

1 csapott evőkanál mustármag

1 rúd fahéj

só

bors

5 cm hegyes erős paprika

A paradicsomról levágtam a sérült részeket, és a szár helyét. Így lett pont 1 kg. Nagy lyukú húsdarálón ledaráltam a mazsolával, hagymával, almával gyömbérrel együtt. A magokat kávédarálón megőröltem, majd az összeset a többi hozzávalóval összekevertem. A fahéjat egészben tettem bele.

Egy nagy zománcozott lábasban feltettem főni. Gyakran kevergettem. Különösen a vége felé nem szabad ott hagyni, nehogy leégjen. Másfél óra kellett neki, mire besűrűsödött, és üvegekbe rakhattam. Kis tartósítót tettem a tetejére, és száraz dunsztba került, de egyet aztán mégis felbontottunk hamar. http://korsocska.blogspot.hu/2015/11/zold-paradicsom-chutney.html

• Paleo táplálkozási ajánlások

A gyulladásos betegségek szempontjából a paradicsom (miként burgonya és padlizsán rokonai sem) – a fűfélékhez hasonlóan - nem teljesen veszélytelen. Sayer Li publikációi szerint pl. kitinkötő lektin tartalmuk miatt is. A növények kártevői ugyanis kitin tartalmúak (még a gombák is), amik ellen a növény kitinkötő lektinnel védekezik. (A kitin egy N-acetil-glükózamin molekulákból álló polimer.)

Mivel az emberi szervezet sok szövetét a kitinhez hasonló N-acetil-glükózamin alkotja, ezért a lektin egy potenciális gyulladáskeltő hatású anyag. A veszély áteresztő bél szindróma esetén áll fenn. Ráadásul ez a mechanizmus kikerüli az immunrendszert, vagy arra csak közvetetten hat, nem eredményez antitestet, az elmélet szerint közvetlenül károsít, mivel „célpontja” a N-acetil-glükózamin, amely minden ideg-kötő- és hámszövetünkben benne van.

Közvetve alátámasztja az elméletet az, hogy a glükózamin-tartalmű táplálék-kiegészítőknek hatalmas és sikeres piaca van, fájdalom és gyulladáscsökkentő hatásuk miatt. Amikor glükózamint viszünk be szervezetünkbe, olyankor az ételeinkben található kitinkötő lektinek ahelyett, hogy testünk szöveteihez kötődnének, a táplálékkiegészítőben levő kitint "támadják meg", megkímélve ezáltal minket teljes hatásuk elszenvedésétől.

A paradicsom, írja Loren Cordein,  α-tomatint, szteroid glikozidot is tartalmaz, az amely erőteljes immunválaszt provokál - olyannyira, hogy adjuvánsként az oltásokhoz is felhasználják. (Bármely anyagot, pl. aluminium hidroxid, amely az oltóanyag hatékonyságát növeli, adjuvánsnak neveznek.)  Ez az anyag növelheti a bél áteresztő képességét, át tudja vinni a mikróbák, ill. táplálékok antigénjeit a bélfalon.

Mind a paradicsom lektin, mind az α-tomatin "trójai falóként" viselkedhet, amikor egyfelől áteresztővé teszi a belet, másfelől pedig hozzákötődik a bakteriális illetve vírusos antigénekhez, és átviszi őket a bél falán. Egy egészséges immunrendszer válasza ezekre az idegen antigénekre az "orális tolerancia" lenne (vagyis nem venne tudomást ezekről a bélből származó behatolókról). Amikor azonban az adjuváns egyszerre van jelen ezekkel a bakteriális és vírusos antigénekkel, az erőteljes immunválaszt provokálhat.

Vagyis ahogy krumplit ne együnk krumplival, ugyanúgy paradicsomot sem paradicsommal. Ahogy az ayurveda tanította: ezek az ételek sem nem hasznosak, sem nem károsak, hatásuk a kettő közötti*. Az érett, piros paradicsomnak nagyon alacsony a toxin-tartalma, az éretlen zöldnek nagyon magas (az α-tomatinról van szó). A savanyítás, a sütés, az aszalás csökkenti a toxin-tartalmat.

*A zöld paradicsom külsőleg alkalmazva egyenesen gyógynövény, a láb visszeresség kezdeti szakaszában képes eltüntetni a seprűvénákat! Ha jobban belegondolunk, beláthatjuk: ez is igazolja az elméletet: van a paradicsomban egy (vagy több) nagyon aktív biológiai komponens. fitonutriens. Ez(ek) oldják a minden lerakódásban (plakkban) meglévő koleszterint, így a seprűvéna fel tud szívódni. Lásd: 
http://szupertanacsok.blog.hu/2016/06/16/ott_lapul_a_konyhadban_es_nem_tudod_milyen_jo_visszer_ellen
Legújabb kutatások szerint a zöld paradicsomban nincs jelentős szolanin-tartalom, tehát toxikus csak a posztban leírt módon lehet! 

Forrás:

https://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/cseresznyeparadicsom.html

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-rizs-burgonya-paradicsom-gyulladaskelto-hatasa-a-buzaeval-vetekszik.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/paradicsom.php

Képek:

Ezek a képek akár a kertemben is készülhettek volna. Sajnos nem tudom egyértelműen besorolni, hogy a nálam levő fajta-változat valóban Chocolate Cheerry, vagy Black Cherry, esetleg kevert fajta. Az biztos, hogy teljes érésben sem lesz csokoládé színű, vagy fekete, marad fakó piros-lilás kevés zöldes-barna bemosottsággal, leginkább a nyító-képhez hasonlóan…

A sült paradicsomos kép, és a hagymás paradicsomsaláta recept innen: https://www.moksha.hu/konyha/uvegbe-zart-nyar-hazi-ketchup-sult-paradicsombol/