A
gyógyszeriparhoz közelállók jó részére jellemző, hogy szűken értelmezik a
méregtelenítést. A tv-ből is ismert toxikológus pl. az orvosi dialízist
méregtelenítésnek tartja, míg a méregtelenítő kúrákat, léböjt-kúrát”hatalmas
átverés”-nek, sőt veszélyesnek. Szerinte a méregtelenítés csak a fitnesz-ipar trükkje.*1)
Szóban forgó
szerző ugyan radikálisan fogalmaz, de voltaképpen a mainstream orvosi szemléletet
képviseli, az akadémiait. Erre az jellemző, hogy a paciens minden értelemben
passzív elszenvedője a kezelésnek, nem árt viszont, ha megbízik az orvosában,
és hisz a vegyipar/gyógyszergyártás által felkínált szerek hatásosságában.*2)
Az
alternatív gyógyászat ezzel szemben szélesen értelmezi a méregtelenítést és a
személyiség teljes mértékű aktív részvételét igényli a sikerhez. Ez a
testi-lelki megtisztulás/megújulás szubjektív élményének megtapasztalásával is
együtt jár, ami egyben igazolja is az alternatív eljárásokat. Ez azonban nem
jelenti azt, hogy nincsenek bizonyítékok.
Vannak
természetesen objektív bizonyítékok is a természetes módszerekkel történő
méregtelenítések hatásosságára*3). Annak ellenére is, hogy ezek a módszerek
„szelíd gyógymód”-ként hírdetik magukat, nem invazívak, nem radikálisak (bár
önuralmat, elhatározottságot igényelnek), tehát egyrészt lassan hatnak,
másrészt több módszert kell bevetni egyszerre, holisztikus módon, hogy intenzívebb
legyen a méregtelenítés. Cserébe viszont nem jellemzi őket a mellékhatás (olyan
mértékben, mint sok gyógyszert). A természetes módszerek ugyanis főként a
szervezet meglévő védekező mechanizmusait aktivizálják, ébresztik, hangolják, hatásukban
optimalizálnak (egyensúly létrehozása).
A modern
életvitel, a stressz, a mozgáshiány, a szennyezettség, stb. hatására jellemzően
az emberi szervezet természetes védekező mechanizmusai, a kiválasztás folyamata
lassulhat vagy blokkolódhat. A szervezetben tehát civilizációs terheltség miatt anyagcsere
lassulás tapasztalható, vagy a körülmények nem megfelelőek (nincs a
szervezetben elegendő folyadék, nem sportolunk, nem tartózkodunk eleget friss
levegőn, folyamatosan újabb terhelő vegyületeket viszünk a szervezetbe, el
vagyunk savasodva, stb.) Ebben az esetben beszélünk méreganyag
felhalmozódásról. A nem kiválasztott „mérgek” bárhol felhalmozódhatnak a
szervezeten belül.
Sokszor
olyan ütemben érkeznek a mérgek a szervezetbe, hogy az egyébként megfeszítetten
dolgozó kiválasztó szerveknek egyszerűen „nincs idejük” minden szükséges metabolizációt
elvégezni, ezért kénytelenek (ideiglenesen) tárolni azokat. Ezért is szükséges
a böjt (és az elvonultság), ami az első számú természetes méregtelenítő módszer.
Jellemző, hogy ilyenkor a kimerült kiválasztási rendszer is lassul, azt
élénkíteni kell. A fokozottabb kiválasztás viszont maga után vonja a
méregtelenítésre felhasznált és így fokozottan ürített vitaminok, antioxidánsok,
nyom- és mikroelemek pótlásának szükségességét!
Rengeteg
fajta méregtelenítő kúra ismert a böjttől a szaunáig, (a kül. diéták is
lehetnek méregtelenítő hatásúak) ezt személyre szabottan érdemes megtervezni.
Ha az eddigieknél több rostot fogyasztasz, már egy kis kúrát alkalmazol, és a
végtelenségig lehetne sorolni az elemeket. Meg kell azt is jegyezni, hogy a
természetgyógyászat határterületein az ezotériával érintkezik, a határok
kölcsönösen átjárhatóak egymás számára.
Biztosan
nem vállalkoznék egy áttekintő rendszerezésre*4), jóllehet valamilyen
módszerrel kiválasztom, hogy nekem mi lenne a jó. Ezért csak arról, amiről
eddig nem gondoltam, hogy alkalmaznom kellene, de mostanában valahogy
„észrevétlenül” a figyelmem előterébe került. Pl. nem gondoltam volna eddig,
hogy a klorofill méregtelenít, pedig igen.
Hosszú a mérgek listája, egyre hosszabb. Pl.: A
növényvédőszer-maradványok (ár-érték okok miatt) ma még zömmel szervetlen
formában tartalmazzák a veszélyes nehézfémeket és a higanyt. Az amalgán
fogtömések*4), a tengeri halak, az oltások mind veszélyesek lehetnek. A hosszú a
listából talán még emeljük ki a viszonylag nem rég felfedezett - "természetesen" akadémikus orvoslásban nem
elismert – jelenséget, a szivárgó bél szindrómát, mint mérgezést.
A klorofillról
A
méregtelenítés tehát azért szükséges, mert életünk során sok mérgező anyag
halmozódik fel szervezetünkben. Ezek lassítják a máj tisztító funkcióját és
felszívódnak a vérbe is.
Bármilyen anyagot viszünk is a szervezetünkbe, azt a testnek fel kell használnia (el kell égetnie), be kell építenie vagy ki kell választania. Ha többet viszünk be, mint amit fel tud használni, vagy ki tud választani, a többlet étel zsírrá alakul, a többlet méreg pedig első menetben a zsírszövetben raktározódik. Ha a vérbe bekerül, akkor bármely szervrendszerben felhalmozódhat a méreg és előbb-utóbb felborítja az anyagcserét.és betegségeket okoz.
A
méregtelenítés bonyolult, többlépcsős biokémiai folyamat és sokfajta
természetes folyamat tudja támogatni azt, a kül. szorbens hatású anyagoktól/faszéntől
a szaunán/mozgáson/stb-n keresztül egészen
a klorofillig.
A
kül. eljárások átmenetileg reaktiválják, újra veszélyessé teszik a mérgeket, aminek
során pl. reaktív szabadgyökök, karcinogének keletkeznek. A szervezet
védekezésül vitamin és antioxidáns tartalékait veti be. Ezért szükséges
méregtelenítés folyamán a vitamin-, nyomelem- és antioxidáns tartalékok
pótlása! A mérgeknek olyanná kell átalakulnia a méregtelenítés során, hogy azok
a szervezet számára kiüríthetők legyenek. Ez különösen a nehézfémeknél (pl.
kadmium, ólom, réz, stb.), higanynál nehéz, azok spontán nem is ürünek, csak halmozódnak.*6)
A
klorofill molekuláris struktúrája majdnem azonos az emberi szervezetben
található hemoglobinnal (a vér vörös festőanyaga, melynek legfőbb szerepe az
oxigén felvétele és szállítása) – fő különbség, hogy a hemoglobin molekulában a
szén egy vas ionhoz, míg a klorofill molekulában pedig egy magnézium ionhoz
kötődik. Egyes elméletek szerint a klorofill a szervezetbe kerülve úgy hat a
testre, mint a hemoglobin, megemeli az oxigénszintet és segíti a tápanyagok
sejtekhez való eljutását. A klorofillt ez a különleges képessége tette
ismertté: hogy segíti a vérképzést és tisztító hatása van.
Nem
véletlen, hogy azok a növények, amelyek ismertek arról, hogy segítenek a
szervezetnek kiüríteni a felesleges nehézfémeket, mint a koriander és az alga,
telis-tele vannak klorofillel. A klorofill rendelkezik azzal a képességgel,
hogy kiürítse a szervezetből a nehézfémeket. Mint már említtettük, a klorofill
közepén magnézium található, ami savas környezetben felszabadul és ez lehetővé
teszi, hogy egy másik nehézfémet kössön meg.
Például a klorofill molekulában a réz lecseréli a magnéziumot, vízben-oldódó, könnyen
felszívódóvá válik, egyben fokozza az oxigén-ellátást.A ilyen klorofill már
nagyon hasonló az emberi hem-molekulához.
A
klorofill további egészségügyi előnyei, hogy segít megszüntetni a kellemetlen
testszagokat, gyulladás gátló hatású, a magnézium tartalma miatt segít oldani
az idegességet és csökkenti a magas vérnyomást. Régóta ismert sebgyógyító hatása (lásd nátrium-réz klorofillin).
A
kevés zöldséget tartalmazó étrend K2-vitamin hiányt okozhat, ami felborítja a
D-vitamin háztartást is.
Magas
klorofilltartalmúak
 |
| Búzafűlé |
A méregtelenítés egyik fő formája
tehát, hogy a klorofill/mikroalga/kéntartalmú élelmiszer abszorbeálja (magába
nyeli) e mérgeket, így a szervezet ki tudja üríteni azokat. Kelátot, egy
korábbinál stabilabb vegyültet képez a mérgező fém-vegyülettel. A stabilabbá
történő átalakulást ionok idézik elő, ezért alapvető a méregtelenítés során a
megfelelő ásványi-anyag pótlás.
A Chlorella
pyrenoidosában előfordul elő egy, sporopollein nevű, a karotinhoz hasonló
tartalomanyag is, ami a káros anyagokat irreverzíbilisen megköti, ezért szintén
nagy jelentőséggel bír a természetes méregtelenítésben.
Ezeket
a természetes szereket pl. szaunázás előtt pár órával érdemes fogyasztani.
A chlorella
alga
A
legelterjedtebb fajták a spirulina, chlorella és az afa alga. Ezek édesvizekben
előforduló, úgynevezett mikroalgák, tehát mikroszkopikus méretűek, viszont
elképesztően komplex összetételűek. A bennük található összetevők szinergikus
rendszert alkotnak, tehát egymás hatását erősítik. Az algák
fehérjetartalma a húsokénál sokkal nagyobb, mindazonáltal nem terhelik
meg az emésztőrendszert.
Valóságos
szuperélelmiszerként a chlorella nemcsak rendkívüli mennyiségű klorofill
forrása, hanem antioxidatív hatású béta-karotint, ásványi anyagokat (elsősorban
vasat, cinket, jódot, magnéziumot), egy növényhez képest szokatlanul sok
B12-vitamint, valamint omega-3 zsírsavakat tartalmaz. A chlorella alga
méregtelenítő potenciálja háromrétegű sejtfalával is összefügg, amely maga
képes elnyelni toxinokat. A májból és a belekből kötött formában kivezeti a
nehézfémeket, pl. a higanyt. De rendszeres méregtelenítésre és az immunrendszer
erősítésére is alkalmazható. Duplán hatékony a chlorella és a koriander
kombinációja!
A chlorellában
emésztőenzimek is találhatók – mint például a pepszin –, melyek az emésztés
hatékonysága terén nyújtanak segítséget. Az alga serkenti a bélmozgást, így
segít megelőzni a pangás miatti lerakódásokat a bélfalon, és ezáltal a
visszamérgeződést is. Hatékony továbbá fekélyek, bélgyulladás, Chron-betegség
esetén is. Védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben, sejtregeneráló hatású,
szinte az összes vitamint tartalmazza. A magas vérnyomással küzdők számára jó
alternatíva a természetes megoldásra.
A
koriander
Terápiás
alkalmazásban az ázsiai erdetű gyógynövény nagyobb mennyiségű nehézfémet és más
mérgeket képes mobilizálni. Fogászati amalgámtömések eltávolítása után
méregtelenítő kúraként bevált egy 3-4 hetes kombinált kúra korianderkivonattal
és chlorella készítménnyel. Ehhez naponta 5-10 csepp korianderesszenciát
szedjünk kevés vízzel hígítva étkezés előtt. Egy frissen készült lé sárgarépából,
almából és korianderlevélből szintén elősegíti a méregtelenítést. Hasonló
méregtelenítő hatással rendelkezik Európában a medvehagyma.
Tipp:
a koriander magját fogyasztás előtt egy napig áztassuk.
A
medvehagyma
A
fokhagymához hasonlóan a medvehagymában kénaktív vegyületek találhatók, amelyek
a szervezetünkben méregtelenítő folyamatokat indítanak el. Ezen felül
semlegesíti a szabad gyököket. A medvehagyma az ásványi anyagok terén is
felülmúlja a hagymafélék családjába tartozó rokonait. A magas vastartalom
például fiatalító hatású a szervekre, szövetekre és sejtekre, mivel fokozza a
vér- és a nyirokkeringést. A jobb vérkeringés következtében megint csak
oldhatók és elszállíthatók a szövetekből a betegítő salakanyagok. Tavasszal
friss medvehagymával érdemes salaktalanító kúrát végezni.
A Zöld
tea
A
polifenolok magas aránya a zöld tea méregtelenítő hatásának az alapja. A
polifenolok támogatják a májfunkciót, és ezzel elősegítik a méreganyagok
kivezetését. A zöld tea serkenti a méregtelenítő enzimek termelését, amelyek a
rákkeltő anyagokat és más méreganyagokat semlegesítik. A zöld tea rendszeres
fogyasztása védő hatású a rákkal, Alzheimer-kórral és a szívbetegségekkel szemben
is, valamint optimalizáló hatású a vércukor- és koleszterinszintre. Zsírégető
hatású.
Természetesen
hosszú a listája a klorofill alapú természetes méregtelenítő szereknek (pl.
búzafűlé, árpafűlé, lucerna, stb. és még ez egyéb növényi méregtelenítőket
(kurkuma, gyömbér, stb.) nem is említettük. Ismét kiemeljük azonban ehelyütt, lényeges
a méregtelenítésben a növényi táplálék, mivel abban rengeteg ún. szekunder
növényi hatóanyag található, főképp polifenolok, karotinoidok, glukozinolátok,
amelyek antioxidáns hatásúak, és segítenek a mérgező anyagok semlegesítésében
és eltávolításában. A brokkoliban és más káposztafélékben lévő szulforafán pl. aktiválja
a máj által képzett méregtelenítő hatású enzimeket.
A
fémeknél megfigyelhető kelát-hatás azon alapul, hogy
stabilabb komplexeket jönnek létre. A stabilabbá
történő átalakulást ionok idézik elő, ezért alapvető a méregtelenítés során a
megfelelő ásványi-anyag pótlás. A szervezet számára sokkal könnyebb a szerves
fémsók felvétele, ami egyben akadályozza a felszívódást gátló egyéb
tápanyag-összetevők (például: fitinsav, oxálsav stb.) hatásait.
A
koriander pl kelátot képez a nehézfémekkel. De az erjesztett ételeknek is van
ilyen hatásuk. Ezért is tartják – méltán – olyan egészségesnek a savanyú
káposztát. A bor, a joghurt, a kovászos uborka szintén fermentáltak.
A lusta kertész kedvenc leveles zöldségei
A
mi kertünkben sajnos a spenót*7) túlságosan kényesnek bizonyult, viszont bevált
helyette három önfenntartó (önvető), valamint gondozást szinte egyáltalán nem
igénylő hálás leveles zöldség:
Tavaszra-nyárelőre
laboda (Atriplex
hortensis),
Mire a fagyérzékeny növények kiültethetők, a laboda jó részét már
felhasználtuk. Egyébként sem szereti sűrű állományban saját magát, meleg
tavaszokon fekete tetves lehet. Néha azért locsoljuk. A meghagyott nagyobb
példányok jól tűrik a levelek folyamatos szüretelését egész szezonban, de három
hetente vethető is, akkor folyamatosan van zsenge levél. A spenóthoz hasonló mennyiségben tartalmaz
C-vitamint, fehérje- és ásványianyag-tartalma azonban nagyobb. A laboda fontos
A-vitamin forrás. Emésztéssegítő, fájdalom csillapító hatása régóta ismert.
Használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, reuma ellen, magas
rosttartalmű, salaktalanító. Hatóanyagai szulfát flavonoidok, flavonol glikozid
tartalmát is kimutatták. Egynyári, magja egy éven túl kevéssé csíraképes.
Nyárra
bíbor amaránt (Amaranthus paniculatus) – legalábbis remélem, mert amúgy a
disznóparéj, az amarantus, a sosem hervadó, kereszteződésre erősen hajlamos,
hozzánk pedig a madarak, vagy a szél hozta (ha jobban megnézem, egy kicsit a
„Marvel Bronze” változatra hasonlít…).
Egynyári,
napot kedvelő növény, gyorsan nő, és júliustól szeptemberig virágzik.
Gyakorlatilag gondozásmentes, legfeljebb egy kis locsolást kíván. Festői
formájú, gazdag virágzású mutatós növény. Nálunk hármas hasznosítású:
díszit-ehető levélzöldség-ehető mag. Magja az inkák híres tápláléka, a növény
pedig szent növényük, ami miatt az erőszakos katolizálásnak csaknem áldozatul
esett. Újra fel kellett fedezni, legalábbis Amerikában.
A
magok nagyon magas fehérje-tartalmúak (16 %, fóleg lizin) és nagy mennyiségű
kalciumot, vasat, foszfort és rostokat tartalmaznak. A levelekben magas a
fehérje, a béta karotin, a vas, a kalcium és a rost mennyiség.
A
megérett bugákat (bíborból barna színűvé változik) eresz alatt fellógatva szárítom,
ahogy régen a kukoricacsöveket szokták, lombhullás után pedig védett helyen.
Hosszú szárítás, „cséplés”, tisztítás, mosás után az igen apró magokat
felhevített vaslábosba dobálgatva (mindig egy kanálnyit). kb. fél perc alatt
kipattogzik és fogyasztható. Nagyon finom mákhoz hasonló íze van.
Őszre
új-zélani spenót (Tetragonia
tetragonioides).
A Cook kapitány káposztájának is nevezett növény elfekvő, elnyúló szárú és
nagyon jó szárazságtűrő, ugyanakkor fény- és melegigényes. Levelei pozsgásak,
vastagok, de formailag első ránézésre igencsak hasonlítanak a spenót és a
laboda levelére.
Az
új-zélandi spenót maga eltér a kerti laboda magjától, vastag toktermés veszi
körül, és hogy ezt a csírácska majd könnyen áttörhesse, szüksége van a téli
utó-érlelődésre a földben. Kora tavasszal, kelés után még új helyre
palántázható, de a legjobb, ha már ősszel, október folyamán a végleges helyére
vetik, napsütötte, szélvédett, tápdús talajú ágyásba. A növény elnyúló, lágyszárú,
elterül a talajon, így jól visszaszorítja a sorok közötti gyomokat, s mivel
kártevője vagy betegsége sincs, alig igényel gondozást.
Naná, hogy a spenótról írják, pedig
nálunk laboda van…
Ezek
a fajok csak napos helyen érzik jól magukat. Ezt érdemes figyelembe venni, mert
hidegben és fényhiányban megnő általában a leveles zöldségek káros nitrát és
nitrit tartalma. Ugyancsak ilyen hatása van a nitrogén-műtrágya adagolásnak.
Az
oxálsav, a főzéskor szervetlenné váló ásványi anyagokkal, főleg a kalciummal
vesekő-lerakódást okozhat arra hajlamosaknál.. Nyersen fogyasztva nem képződik
lerakódás a szervezetben, ellenkezőleg az oxálsav meggátolja a vesében és a
húgyutakban a kőképződést. Az oxálsav emésztésserkentő és vastagbéltisztító
hatású. Főzéskor a folsav is megsemmisül.
A
szemvédő lutein és zeaxantin leggazdagabb forrása a spenót, tehát étrendünk
döntően befolyásolja a szem egészségét, mert a lutein és a zeaxantin csak a
táplálékkal vehető fel.
Naná, hogy a csimpánzok közeli
genetikai rokonai vagyunk. Egy feltaláló, Victoria
Boutenko megfigyelte, hogy
a csimpánzok étrendje teljesen eltér az általa egyébként egészségesnek tartott nyers
vegán étrendtől. A legmarkánsabb különbség a zöld levelek arányában
mutatkozott, ugyanis ezek unokatestvéreink étrendjének mintegy 45%-át teszik ki
(másik 45%-át a gyümölcsök, illetve termések). Ez indított el a Green Smoothie
megalkotásában, ami egy teljesértékű spenót-banán energia-turmix (a spenót
variálható sóskával, salátával, a banán barackkal, körtével, citromlével).
Naná, hogy a brit
tudósok kutatták – melyek azok az ételek, amelyeket gyerekként utálunk,
felnőttként pedig kedvelünk, és hány éves korban következik be a váltás. Harmadik
helyen a : a spenót (és a paprika) is
csak 21 éves kor körül kezd kellemessé válni az ízlelőbimbóink számára. A
makréla, érlelt sajt, osztriga, chilis szósz, az uborka, a fokhagyma és a torma
is 20 felett válik finommá. A
gyermekkorban legkevésbé kedvelt íznek azonban a kecskesajt bizonyult; ezt az
átlagemberek csak 28 éves kor körül kezdik értékelni.
 | |||||
| ...my upper body... |
Naná, hogy
igaza volt Popeynak, a spenót nemcsak egészséges, még ecdysteron
nevű anyagának köszönhetően izomzatod fejlődésében is nagy segítségedre
lehet, sőt segít „eltüntetni” a hasadon lévő vízfelesleget magas
káliumtartalma miatt.
Források:
Megjegyzések:
*1)Zacher
Gábor 2012-ben a rádióban érvelt ezen a módon.
*2) A
bevett orvoslás/gyógyszerlobby azért is elutasító a természetes méregtelenítéssel, mert szemléletileg nem
tudja elfogadni, hogy az ember (más élőlényekhez hasonlóan) az időnkénti éhezés
tolerálásával szelektálódott, vagyis nagyobb valószínűséggel maradt életben az, akinek
a szervezete viszonylag jobban tolerálta az esetenkénti éhezést. A így
kialakult fajt a folyamatos, emelt dózisú (könnyen felszívódó típusú)
szénhidrát-bevitel megbetegíti. Azt mondják az egyedeknek, hogy „fogyjon le”,
de az összes feldolgozott élelmiszerbe cukrot csempésznek, hogy ízesebb legyen,
jobban fogyjon, ezzel növelve a profitot).
Lásd pl. a
Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szerintem elborzasztó „kiáltványát”
2013-ból:
*3) Antal
Vali blogjából:
- „léböjtkor triplájára nő a széklet mennyisége annak ellenére, hogy nem eszünk. A széklet szaga elviselhetetlenül bűzös, vegyszerszagú, színe a szürkétől a sötétkéken át a feketés-barnáig és zöldig változik, sok esetben meghatározhatatlan amőba formájú betokozódott bűzös zsírbugyrok is távoznak. Minél több a kiválasztódni nem tudó salakanyag, annál több, furcsább és bűzösebb a széklet, még a léböjt hetedik napján is, amikor már 7 napja nem ettünk
- a méregtelenítés alatti székletvizsgálatok sok esetben vegyi anyagokat és nehézfémeket, és olyan parazitákat mutatnak ki, amit a méregtelenítés előtt nem tudtak kimutatni a székletből - ugyanez igaz a vizeletre is
- volt olyan tesztméregtelenítés, amikor a páciensek a méregtelenítés megkezdése előtt és után komplett vérképet csináltattak. A kettő közt ég és föld volt a különbség - természetesen a méregtelenítés utáni javára
- méregtelenítés után a körömlemezben előfordulhatnak fémszínű szálacskák, amelyek nehézfém maradványok
- méregtelenítés alatti szaunázáskor sokkal intenzívebb a verejték szaga, ami általában "vegyszeres" szag.
- méregtelenítés alatt végzett szaunázáskor, ha alaposan le is fürödtél előtte, mégis szürkét vagy drappot izzadsz, ha fehér frottírkendővel törölgeted magad
- méregtelenítés alatt végzett bőrméregtelenítő mézes (cuppogtatós) masszázs során a felhasznált méz szürke lesz, és büdös, analízis során toxinok, fémsók és szervezetidegen vegyületek mutathatók ki belőle
- ha a méregtelenítés során nem megfelelő a "kivezetés", akkor a páciens klasszikus mérgezési tüneteket produkál a felszabadult, újra a körforgásba került, de ki nem ürült mérgektől
- ha valaki közvetlenül kémiai hajfestés után méregtelenít, akkor a hajfesték színének megfelelőt izzad, csak pasztelebb árnyalatban (fekete hajfestéskor pl. halvány szürkéskéket)
- méregtelenítés utáni pár hónapban nincs hónaljszag, testszag, lábszag, szájszag, reggeli rossz szájíz
- méregtelenítés alatt általában fél-egy dioptriát javul a látás
- ha a méregtelenítés alatt mitesszerek és pattanások jelennek meg, akkor azok tartalma avas zsír, vagy vegyszer szagú, színe szürkés vagy zöldes
- mindenki jobb közérzetről számol be”
*4) A
méregtelenítési módszerek komolyabb áttekintésére ajánljuk Dr. Csiszár Róbert: Komplementer
orvoslás - fogorvoslás - Méregtelenítési módszerek c. hosszabb tanulmányát.
*5) Az
amalgán-tömések a higgany-terhelést átlagosan 10-szeresre növelték a vesékben,
a pajzsmirigyben, a májban és az agyvelőben (bonctani statisztika, tehát a
hatékonyan öntisztuló/öntisztító egyedek alúl-reprezentáltak benne).
*6)
Persze a szervezet akkor is súlyos állapotba kerül. ha nem kapja meg a nehézfémekből
a szüséges mikro-mennyiségeket. (Csak Paracelzust tudjuk idézni, hiszen vagy a
túl kevéstől, vagy a túl soktól leszünk betegek…) Hiány-esetben is a pótlás
csak szerves bázison, természetes formában hatékony, szervetlen elemi fém, vagy
fémsók rossz megoldást jelentenek.
*7)Nevezik a spenótot még így is: izetlenfű, ízetlen laboda, német
paréj, spanyol paréj, paréjlaboda, labodaparéj, angol paréj, szellemfű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Tegyél megjegyzést, csak valamilyen névvel,hogy válaszolni lehessen.