A többi
kékszőlőfajtához hasonlóan az Othelloban is rengeteg ásványi anyag és vitamin
van: többek között vasat, cinket, magnéziumot, szelént, káliumot, kalciumot,
nátriumot, foszfort, C-, B1-, B2-vitamint, folsavat tartalmaz. Első részben már
megírtuk miért ne csodálkozz az olyan írásokon, miszerint ez a szőlőfajta beltartalmilag szegényes a fajtajegyzékben szereplőkhöz, vagy mondjuk a
messziről szállított kiwihez képest…
Tulajdonképpen
ha jogi személy lennék, perbe foghatóság nélkül le sem írhatnám, hogy a szőlő
gyógyhatású (mármint ha értékesíteni szeretném valamilyen abból készített terméket, vagy direkttermőből készített bort), de mint természetes személy – még(?) – élvezhetem a
véleményszabadságot, ahogy egyébként Othellot is ültethetek és szaporíthatok
magamnak…
A
gyümölcs
Akár hetekig
fogyaszthatunk csak szőlőt és gabonaféléket (pl. barna kenyeret), hiszen szinte
minden, a szervezet számára fontos tápanyag megtalálható bennük. Az egyetlen gyümölcsféle,
amellyel hosszú távú (akár 40 napos) diétát lehet tartani.
A szőlő ugyan
alacsony energiatartalmú (100gramm-ban 74 kcal), de azt teljes egészében cukor
adja, ugyanakkor 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó,
így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. A szőlőben lévő, azonnal felszívódó egyszerű cukor (a
szőlőcukor) különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok
vagy nehéz fizikai munka esetén hasznos, de fáradtság esetén is kiváló elsősegély.
A káliumnak
köszönhetően jó vízhajtó, elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken
át, segít a vese- és hólyagkövesedés megszüntetésében, valamint csökkenti a
premenstruációs tüneteket. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az
epeelválasztást és a bélmozgást, egyúttal a nagy mennyiségben elfogyasztott
szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti.
A gyümölcs, de
különösen a frissen préselt szőlőlé nemcsak az emésztést segíti, hanem hatékony
idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Mint általában az
otthon préselt gyümölcslevet, a szőlő levét is ajánlatos (ásvány)vízzel hígítani
fele-fele arányban, mert e nélkül az arra érzékenyeknél puffadást, hasmenést
okozhat. Cukorbetegek, szoptatós anyák és epe- vagy veseproblémákkal küzdők,
bélhurutban szenvedők ne folytassanak szőlőkúrát!
Gyógyhatásait a bora is tartalmazza, amely vérképző, vértisztító és méregtelenítő
hatású, fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott
naponta egy pohárral, de bélbetegségek ellen is hatékony (a vörösborokban 1800-4000
mg/l koncentrációban vannak jelen lévő az alábbiakban röviden leírt fenolos
vegyületek).
Polifenolok,
flavonoidok (növényi eredetű fenolos vegyületek)
A gyümölcsökben
– és a zöldségekben is - több ezer féle polifenol van, ezek adják az immunvédelmüket. Ezek a vegyületek számtalan
formában képesek egymáshoz kapcsolódni, egymást regenerálni, ill. aktivizálni, mert
polimerizációra hajlamosak.
Az emberi
szervezetbe bekerülve ezek a polifenolok gyulladásgátló
hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét, nem véletlen, hogy a
szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Antimutagén hatásúak (állatkísérletekben), emellett antioxidáns aktivitással is
rendelkeznek, így szerepük van a rák megelőzésében. A polifenolok segítenek még
a koleszterin, valamint a vérnyomás és
vércukorszint szabályzásában, továbbá rugalmasan
tartják a véredényeket.
A kék/feketeszőlő
hatásmechanizmusa ezekben a faktorokban hasonló a cseresznye,
bodza, cékla, szilva, áfonya, eper, málna, ribizli hatásához. Nagyon különböző
azonban az egyes polifenolok biológiai
hozzáférhetősége (felszívódás), ami ismét aláhúzza a „természetazonos” bevitel fontosságát, a táplálkozásunk egészében
rejlő szinergikus hatásokat. (Pl.: a
fokozott vitaminfogyasztásnak csak meghatározott mennyiségû flavonoid
bevitelével együtt van értelme.)
Jóllehet a polifenolok relatíve stabil
vegyületek, a hõre, az oxigénre és az enyhe pH-változásra nem érzékenyek, a
különbőzõ konyhatechnikai eljárások következtében
mégis az átlagos veszteség 50% körül
van, de ez függ a vegyület szerkezetétõl és a feldolgozás jellegétõl . Kivétel-szerűen
hozzáférhetőbbé is válhatnak polifenolok
, pl. főzéssel a likopin (paradicsom). Nem sikerült mérgező hatást
kimutatni természetes polifenolokra
(pedig próbálkoztak a tudósok, talán még csersav egerekbe injektálásával is…)
Kutatások
szerint mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust köztük a gyermekbénulást okozó
vírust és a herpeszvírust is igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a
polifenolok családjába tartozó tanninnak
köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz
való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található
polifenolok és tanninok ugyanakkor az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.
Az Othello szőlőnek magas az antocianidin tartalma (hasonlóan a szederhez, kék áfonyához, fekete ribizlihez). Az antocianidin pedig olyan polifenol/festékanyag, ami a nehezebben felszívódó polifenolok közé tartozik. Ez elvezet minket az u.n. francia-paradoxonhoz.
A francia paradoxon
A „francia/mediterrán paradoxon tudományos
„megmagyarázása” eleve sajtó/média-nyilvánosság mellett zajlott. Néhány
mediterrán országban, főként Franciaország egyes területein, a jelentős zsír-
és telítettzsírsav-bevitel mellett abszolút értékben és arányát tekintve is
lényegesen alacsonyabb az ischaemiás szívbetegségek morbiditása és mortalitása,
mint más, azonos fejlettségű országokban. Ez a jelenség a francia paradoxon.
Itt
is elhangzott minden, hogy a jelenség mögött életmódbeli, táplálkozási
eltérések húzódnak meg, hogy a franciák életvitele sokkal szabadabb, nem
annyira túlhajszoltak, a stressz kevésbé van jelen az életükben, stb. Tudomásom
szerint a mérsékelt vörösbor-fogyasztás egészségvédő hatását a „tudomány” a mai
napig nem fogadta el.
Pedig tény,
hogy a boreredetű fenolos vegyületek fokozzák az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Ezenkívül az
alkohol ez esetben (bármennyire nem tetszik ez sokaknak) szinergizáló hatású,
az alkoholos felszívódás (vörösbor) is hatékonyabb, mint a vizes (must), stb. Az
alkoholt nem fogyasztók kardiovaszkuláris rizikója kicsit magasabb, mint a
mérsékelt, 12-24 g alkoholnak megfelelő italt fogyasztóké*.
A
szőlőmag
A vörös szőlő magjaiból készült
(bio)flavonoid-tartalmú kivonat, valamint a rezveratrol-tartalmú termékek - hasznos hatást tekintve - elismertebbnek számítanak mainstream
szempontból, mint a bor (együtt vesszük a két hasonló termékcsoportot: a mag- és rezervatrol-kivonatot).** A rezveratrol is a polifenolok közé tartozik, a kékszőlő
héja(elsősorban!), illetve magja tartalmazza jelentős mennyiségben (valamint a
kakaóban, ebből következően az étcsokoládéban is sok van belőle).
A szőlőmag-kivonatnál a jobb felszívódást a mikroörlemény technológia biztosítja (bár a szőlőmag-liszt is jobb
a semminél). Dr Szentgyörgyi Albert már 1936-ban kimondta, hogy valószínűleg a
szőlőmag tartalmazza a legtöbb antioxidánst. Úgy tűnik C-vitamin nagy adagban történő
beviteléhez mindenképpen ajánlatos szőlőmag-örleményt fogyasztani.
Divatba jött, valószínűleg azért is, mert kezdettől a koleszterinszint csökkentésével
kapcsolták össze (jóllehet, azóta kimutatták, hogy nem a koleszterin-szint
abszolút magassága okozza elsősorban a problémákat, hanem a jó és rossz
koleszterin aránya).
Vizsgálatok szerint hatásos cukorbetegség esetén, javítja az inzulin-toleranciát és a vérnyomásértékeket. Természetesen
megelőző, védő hatása is van, mint ahogy e posztban taglaljuk a polifenolok
hatását. Ezenkívül összefüggésbe hozzák a
szem, a látás védelmével (túlterhelés, szürkehályog, stb.). Kollagén-erősítő (ráncok!). Valaha a
vörösbor seprőjéből (iszapjából) készítettek krémeket a szem és a bőr
védelmére.
Zárógondolat
Természetesen minden tiszteletünk a minőségi borok előállításában
versengő borászoké. Ez egy nemes
versengés és sok borgazda tesz nagy erőfeszítéseket régi, egykor híres és
értékes fajta feltámasztására is. Azzal sincs probléma, hogy ezek drága borok,
hiszen a befektetett munka, szellemi és fizikai tőke, sőt a hagyomány is
értéknövelő tényezők, amiknek ki kell fejeződniük az árban.
Mindazonáltal azt nem tartjuk jónak, hogy az állami szabályozás egyetlen sínpárból álljon, ami valami
megfoghatatlan, élet-idegen célhoz, az „európai” fogyasztók minőségi borok
iránti igényességéhez vezessen.
Ezek a
különleges borok ugyanis óriási technológia-függéssel, vegyszerhasználattal állíthatók
elő. Mellékhatásként pedig leértékelődik a rezisztencia-kutatás, a természetes
gyógyhatások alkalmazása, a termelési költségek csökkentésének lehetősége, stb.
És itt csak a legközvetlenebb mellékhatásokat említettük és egy szót sem
szóltunk a környezet-terhelésről és a fenntarthatóságról.
Miért tudta a hozzánk hasonlóan kicsi Ausztria 1992-es bortörvényében asztali
borként elismerni a direkttermőket (miután végigjárták a tiltás ugyanazon
fokozatait, mint mi), és miért kell Magyarországnak „brüsszelibbnek” lenni
Brüsszelnél? Persze költői a kérdés, amit egy sor témával kapcsolatban
feltehetnénk éppenséggel.
Mindenesetre az osztrákok – az egyébként fröccsminőségű – Uhudlerüket***
nemcsak szabadalommal védték le, hanem a szerény és (azért ott is) vitatott-üldözött
jószágból brandet és márkát és sajátos értékkel bíró helyi értéket
(Dél-Burgenland) sikerült stilizálniuk. Miért? Talán nem az „európai” fogyasztók igényessége
növelésének és kiszolgálásának álma állt az állami szabályozásuk tengelyében…
Ne várjunk addig, míg kiderül, ki nevet a végén.
-
Végül azért afféle prológusként
olyasmiket is említsünk, amiben egy kicsit azért több a pozítívum.
-Foxy-Landban sikerült keresztezni a
Concord-ot a Thompson Seedless-el, Thomcord a kis jövevény neve…bár belátjuk,
ez a hír nem fogja különösebben felkelteni az igényes „európai” borfogyasztás
bűvkörében forgolódók figyelmét. http://drosengarten.com/blog/the-flight-of-the-concord-and-the-plight-of-the-thompson-seedless/
-Van néhány tőke eldugott, titkos
helyek csendes zugaiban, amelyek valamiért túlélték a nagy filoxéria-járványt. Németh
Márton, a tudós ampelográfus egy ilyet fedezett fel 1968-ban, amelyet – bár fehér
bort ad, de – tulajdonságai alapján tiszteletbeli kékszőlőnek is tarthatnánk.
Már a nevét se tudta senki, újra el kellett nevezni az archaikus szőlőt: Pintes
lett a becsületes neve…
http://www.foodandwine.hu/2009/11/06/pintes-egy-novenyorszagi-hungarikum/
E valódi hungarikumnak a (a
rendszerváltás utáni, második) feltámasztása már a csáfordi Veress János
érdeme. http://turizmus.zalatermalvolgye.hu/node/532
-Sokoróalján, Kajárpecéren létezik
Otelló Baráti Kör. Egy 2012-ben rendezett borversenyükre 120 nevezés érkezett. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/otellokampany_a_sokoroalja_szolohegyein/2268414/
* A vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél,
akik 150-300 ml vörösbort fogyasztottak el naponta, mintegy 50%-kal kisebb volt
az esély a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulására és a várható
élettartamuk átlagosan 10-12 évvel hosszabb volt, mint az absztinenseké. Más
alkoholos italokkal kapcsolatosan ilyen jellegű összefüggést nem tudtak
kimutatni. A vörösbort a magon, a kocsányon és a héjon érlelik, ezért a bennük
található proantocianidinek és antociánok az alkoholos erjedés alatt átoldódnak
a vörösborba. A vörösborok jellegzetes csersavas aromáját is bizonyos fenolos
vegyületek eredményezik.
**Vajon
megtaláljuk-e a termékleírásokban, hogy a termék milyen fajta kékszőlőből
készül.? A Kyäni cég Sunrise termékéhez (a sok egyéb között) büszkén odaírta,
hogy „Concord szőlőlé sűrítmény” .A BioGroup egykori Flavotti gyümölcskoncentrátumán
az szerepelt, hogy „Otelló-szőlő”, a ma gyártott Revidol C-90 terméke Cabernet
Sauvignon-ból készül. Persze az unios
jogharmonizáció azt fogja eredményezni, hogy a legdiszkrétebb „kék szőlőből”,
vagy „vörös szőlőből” megnevezések lesznek.
*** Az ősi Uhudler bor
az osztrákok szerint négy amerikai direkttermő a Riparella, a Delaware, a
Concord és az Elvira egyedülálló természetes ötvözete, mely hasonló
különlegességnek számít, mint az olasz fragola. A borfajtának még saját
fesztivált is szentelnek. Aromája epret, ribizlit
és málnát, valamint időnként a frissen szüretelt szőlőbogyó-illatot idézi, íze
fanyar, erősen savas. Spriccerként, azaz fröccsösítve kifejezetten kellemes,
könnyű itóka (gyakorlatilag teljesen hasonló az Othello borához)…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Tegyél megjegyzést, csak valamilyen névvel,hogy válaszolni lehessen.