2015-05-25

A száműzött gyümölcsfajta (3.) – egészségvédő és gyógyhatások



  A többi kékszőlőfajtához hasonlóan az Othelloban is rengeteg ásványi anyag és vitamin van: többek között vasat, cinket, magnéziumot, szelént, káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, C-, B1-, B2-vitamint, folsavat tartalmaz. Első részben már megírtuk miért  ne csodálkozz az olyan írásokon, miszerint ez a szőlőfajta beltartalmilag szegényes a fajtajegyzékben szereplőkhöz, vagy mondjuk a messziről szállított kiwihez képest…


  Tulajdonképpen ha jogi személy lennék, perbe foghatóság nélkül le sem írhatnám, hogy a szőlő gyógyhatású (mármint ha értékesíteni szeretném valamilyen abból készített terméket, vagy direkttermőből készített bort),  de mint természetes személy – még(?) – élvezhetem a véleményszabadságot, ahogy egyébként Othellot is ültethetek és szaporíthatok magamnak…

A gyümölcs

  Akár hetekig fogyaszthatunk csak szőlőt és gabonaféléket (pl. barna kenyeret), hiszen szinte minden, a szervezet számára fontos tápanyag megtalálható bennük. Az egyetlen gyümölcsféle, amellyel hosszú távú (akár 40 napos) diétát lehet tartani.

  A szőlő ugyan alacsony energiatartalmú (100gramm-ban 74 kcal), de azt teljes egészében cukor adja, ugyanakkor 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó, így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. A szőlőben lévő, azonnal felszívódó egyszerű cukor (a szőlőcukor) különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok vagy nehéz fizikai munka esetén hasznos, de fáradtság esetén is kiváló elsősegély.

  A káliumnak köszönhetően jó vízhajtó, elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken át, segít a vese- és hólyagkövesedés megszüntetésében, valamint csökkenti a premenstruációs tüneteket. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az epeelválasztást és a bélmozgást, egyúttal a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti.

  A gyümölcs, de különösen a frissen préselt szőlőlé nemcsak az emésztést segíti, hanem hatékony idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Mint általában az otthon préselt gyümölcslevet, a szőlő levét is ajánlatos (ásvány)vízzel hígítani fele-fele arányban, mert e nélkül az arra érzékenyeknél puffadást, hasmenést okozhat. Cukorbetegek, szoptatós anyák és epe- vagy veseproblémákkal küzdők, bélhurutban szenvedők ne folytassanak szőlőkúrát!


  Gyógyhatásait a bora is tartalmazza, amely vérképző, vértisztító és méregtelenítő hatású, fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott naponta egy pohárral, de bélbetegségek ellen is hatékony (a vörösborokban 1800-4000 mg/l koncentrációban vannak jelen lévő az alábbiakban röviden leírt fenolos vegyületek).

 
Polifenolok, flavonoidok (növényi eredetű fenolos vegyületek)

  A gyümölcsökben – és a zöldségekben is - több ezer féle polifenol van, ezek adják az  immunvédelmüket. Ezek a vegyületek számtalan formában képesek egymáshoz kapcsolódni, egymást regenerálni, ill. aktivizálni, mert polimerizációra hajlamosak.

  Az emberi szervezetbe bekerülve ezek a polifenolok  gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét, nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Antimutagén hatásúak  (állatkísérletekben), emellett antioxidáns aktivitással is rendelkeznek, így szerepük van a rák megelőzésében. A polifenolok segítenek még a koleszterin, valamint a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, továbbá rugalmasan tartják a véredényeket.

  A kék/feketeszőlő hatásmechanizmusa ezekben a faktorokban hasonló a cseresznye, bodza, cékla, szilva, áfonya, eper, málna, ribizli hatásához. Nagyon különböző azonban az egyes polifenolok biológiai hozzáférhetősége (felszívódás), ami ismét aláhúzza a „természetazonos” bevitel fontosságát, a táplálkozásunk egészében rejlő szinergikus hatásokat. (Pl.: a fokozott vitaminfogyasztásnak csak meghatározott mennyiségû flavonoid bevitelével együtt van értelme.)

   Jóllehet a polifenolok relatíve stabil vegyületek, a hõre, az oxigénre és az enyhe pH-változásra nem érzékenyek, a különbőzõ konyhatechnikai eljárások következtében mégis az átlagos veszteség 50% körül van, de ez függ a vegyület szerkezetétõl és a feldolgozás jellegétõl . Kivétel-szerűen hozzáférhetőbbé is válhatnak  polifenolok , pl. főzéssel a likopin (paradicsom). Nem sikerült mérgező hatást kimutatni  természetes polifenolokra (pedig próbálkoztak a tudósok, talán még csersav egerekbe injektálásával is…) 



  Kutatások szerint mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok ugyanakkor az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.

  A mérések szerint az antioxidáns aktivitás a kék/fekete színű gyümölcsöknél szoros összefüggést mutat az antocianidin festéktartalommal: minél több kék/fekete festéket tartalmaz az adott termés, annál erősebb az antioxidáns hatása. (Ugyanez viszont nem érvényes a vörös gyümölcsökre (csipkebogyó, som, vörös áfonya, stb.): azokban a piros festékanyag bár az antioxidáns aktivitást erősíti, a festékanyag erősödésével viszont párhuzamosan nem növekszik ez a hatása. 

  Az Othello szőlőnek magas az antocianidin tartalma (hasonlóan a szederhez, kék áfonyához, fekete ribizlihez). Az antocianidin pedig olyan polifenol/festékanyag, ami a nehezebben felszívódó polifenolok közé tartozik. Ez elvezet minket az u.n. francia-paradoxonhoz. 



A francia paradoxon


 A „francia/mediterrán paradoxon tudományos „megmagyarázása” eleve sajtó/média-nyilvánosság mellett zajlott. Néhány mediterrán országban, főként Franciaország egyes területein, a jelentős zsír- és telítettzsírsav-bevitel mellett abszolút értékben és arányát tekintve is lényegesen alacsonyabb az ischaemiás szívbetegségek morbiditása és mortalitása, mint más, azonos fejlettségű országokban. Ez a jelenség a francia paradoxon. 

  Itt is elhangzott minden, hogy a jelenség mögött életmódbeli, táplálkozási eltérések húzódnak meg, hogy a franciák életvitele sokkal szabadabb, nem annyira túlhajszoltak, a stressz kevésbé van jelen az életükben, stb. Tudomásom szerint a mérsékelt vörösbor-fogyasztás egészségvédő hatását a „tudomány” a mai napig nem fogadta el.

  Pedig tény, hogy a boreredetű fenolos vegyületek fokozzák az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Ezenkívül az alkohol ez esetben (bármennyire nem tetszik ez sokaknak) szinergizáló hatású, az alkoholos felszívódás (vörösbor) is hatékonyabb, mint a vizes (must), stb. Az alkoholt nem fogyasztók kardiovaszkuláris rizikója kicsit magasabb, mint a mérsékelt, 12-24 g alkoholnak megfelelő italt fogyasztóké*.


A szőlőmag

  A vörös szőlő magjaiból készült (bio)flavonoid-tartalmú kivonat, valamint a rezveratrol-tartalmú termékek - hasznos hatást tekintve -  elismertebbnek számítanak mainstream szempontból, mint a bor (együtt vesszük a két hasonló termékcsoportot: a mag- és rezervatrol-kivonatot).** A rezveratrol is a polifenolok közé tartozik, a kékszőlő héja(elsősorban!), illetve magja tartalmazza jelentős mennyiségben (valamint a kakaóban, ebből következően az étcsokoládéban is sok van belőle).

  A szőlőmag-kivonatnál a jobb felszívódást a mikroörlemény technológia biztosítja (bár a szőlőmag-liszt is jobb a semminél). Dr Szentgyörgyi Albert már 1936-ban kimondta, hogy valószínűleg a szőlőmag tartalmazza a legtöbb antioxidánst. Úgy tűnik C-vitamin nagy adagban történő  beviteléhez mindenképpen ajánlatos szőlőmag-örleményt fogyasztani.

  Divatba jött, valószínűleg azért is, mert kezdettől a koleszterinszint csökkentésével kapcsolták össze (jóllehet, azóta kimutatták, hogy nem a koleszterin-szint abszolút magassága okozza elsősorban a problémákat, hanem a jó és rossz koleszterin aránya). 

  Vizsgálatok szerint hatásos cukorbetegség esetén, javítja az inzulin-toleranciát és a vérnyomásértékeket. Természetesen megelőző, védő hatása is van, mint ahogy e posztban taglaljuk a polifenolok hatását. Ezenkívül összefüggésbe hozzák a szem, a látás védelmével (túlterhelés, szürkehályog, stb.). Kollagén-erősítő (ráncok!). Valaha a vörösbor seprőjéből (iszapjából) készítettek krémeket a szem és a bőr védelmére.


Zárógondolat

  Természetesen minden tiszteletünk a minőségi borok előállításában versengő borászoké. Ez egy nemes versengés és sok borgazda tesz nagy erőfeszítéseket régi, egykor híres és értékes fajta feltámasztására is. Azzal sincs probléma, hogy ezek drága borok, hiszen a befektetett munka, szellemi és fizikai tőke, sőt a hagyomány is értéknövelő tényezők, amiknek ki kell fejeződniük az árban.

  Mindazonáltal azt nem tartjuk jónak, hogy az állami szabályozás egyetlen sínpárból álljon, ami valami megfoghatatlan, élet-idegen célhoz, az „európai” fogyasztók minőségi borok iránti igényességéhez vezessen.

  Ezek a különleges borok ugyanis óriási technológia-függéssel, vegyszerhasználattal állíthatók elő. Mellékhatásként pedig leértékelődik a rezisztencia-kutatás, a természetes gyógyhatások alkalmazása, a termelési költségek csökkentésének lehetősége, stb. És itt csak a legközvetlenebb mellékhatásokat említettük és egy szót sem szóltunk a környezet-terhelésről és a fenntarthatóságról.

  Miért tudta a hozzánk hasonlóan kicsi Ausztria 1992-es bortörvényében asztali borként elismerni a direkttermőket (miután végigjárták a tiltás ugyanazon fokozatait, mint mi), és miért kell Magyarországnak „brüsszelibbnek” lenni Brüsszelnél? Persze költői a kérdés, amit egy sor témával kapcsolatban feltehetnénk éppenséggel.

  Mindenesetre az osztrákok – az egyébként fröccsminőségű – Uhudlerüket*** nemcsak szabadalommal védték le, hanem a szerény és (azért ott is) vitatott-üldözött jószágból brandet és márkát és sajátos értékkel bíró helyi értéket (Dél-Burgenland) sikerült stilizálniuk. Miért? Talán nem az „európai” fogyasztók igényessége növelésének és kiszolgálásának álma állt az állami szabályozásuk tengelyében…

  Ne várjunk addig, míg kiderül, ki nevet a végén.

-



  Végül azért afféle prológusként olyasmiket is említsünk, amiben egy kicsit azért több a pozítívum.

  -Foxy-Landban sikerült keresztezni a Concord-ot a Thompson Seedless-el, Thomcord a kis jövevény neve…bár belátjuk, ez a hír nem fogja különösebben felkelteni az igényes „európai” borfogyasztás bűvkörében forgolódók figyelmét. http://drosengarten.com/blog/the-flight-of-the-concord-and-the-plight-of-the-thompson-seedless/
 
  -Van néhány tőke eldugott, titkos helyek csendes zugaiban, amelyek valamiért túlélték a nagy filoxéria-járványt. Németh Márton, a tudós ampelográfus egy ilyet fedezett fel 1968-ban, amelyet – bár fehér bort ad, de – tulajdonságai alapján tiszteletbeli kékszőlőnek is tarthatnánk. Már a nevét se tudta senki, újra el kellett nevezni az archaikus szőlőt: Pintes lett a becsületes neve… http://www.foodandwine.hu/2009/11/06/pintes-egy-novenyorszagi-hungarikum/
 
E valódi hungarikumnak a (a rendszerváltás utáni, második) feltámasztása már a csáfordi Veress János érdeme. http://turizmus.zalatermalvolgye.hu/node/532

  -Sokoróalján, Kajárpecéren létezik Otelló Baráti Kör. Egy 2012-ben rendezett borversenyükre 120 nevezés érkezett. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/otellokampany_a_sokoroalja_szolohegyein/2268414/



* A vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akik 150-300 ml vörösbort fogyasztottak el naponta, mintegy 50%-kal kisebb volt az esély a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulására és a várható élettartamuk átlagosan 10-12 évvel hosszabb volt, mint az absztinenseké. Más alkoholos italokkal kapcsolatosan ilyen jellegű összefüggést nem tudtak kimutatni. A vörösbort a magon, a kocsányon és a héjon érlelik, ezért a bennük található proantocianidinek és antociánok az alkoholos erjedés alatt átoldódnak a vörösborba. A vörösborok jellegzetes csersavas aromáját is bizonyos fenolos vegyületek eredményezik.

**Vajon megtaláljuk-e a termékleírásokban, hogy a termék milyen fajta kékszőlőből készül.? A Kyäni cég Sunrise termékéhez (a sok egyéb között) büszkén odaírta, hogy „Concord szőlőlé sűrítmény” .A BioGroup egykori Flavotti gyümölcskoncentrátumán az szerepelt, hogy „Otelló-szőlő”, a ma gyártott Revidol C-90 terméke Cabernet Sauvignon-ból készül. Persze az unios jogharmonizáció azt fogja eredményezni, hogy a legdiszkrétebb „kék szőlőből”, vagy „vörös szőlőből” megnevezések lesznek.

*** Az ősi Uhudler bor az osztrákok szerint négy amerikai direkttermő a Riparella, a Delaware, a Concord és az Elvira egyedülálló természetes ötvözete, mely hasonló különlegességnek számít, mint az olasz fragola. A borfajtának még saját fesztivált is szentelnek. Aromája epret, ribizlit és málnát, valamint időnként a frissen szüretelt szőlőbogyó-illatot idézi, íze fanyar, erősen savas. Spriccerként, azaz fröccsösítve kifejezetten kellemes, könnyű itóka (gyakorlatilag teljesen hasonló az Othello borához)…



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Tegyél megjegyzést, csak valamilyen névvel,hogy válaszolni lehessen.