Egy kis gyomot…, parancsol?(1) - „Gaz”-ok és egyéb vad növények

„Azok a növények melyek bárhol…az elvetett növények kárára vannak, legalább annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy szándékosan ültetett és jelen céljainkra szolgáló növény elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is ártalmasak: gyomoknak hívjuk. ” 



– szól a definíció 1908-ból (Wagner J.*1) Azóta sok víz lefolyt a Dunán, azért ez a meghatározás ma is helytálló. Igaz, sok egyéb is kiderült a dudvák és „gaz”-ok világáról. Mindenekelőtt az, hogy ez egy antropogén (ember által teremtett/okozott) világ*2.

A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez legjobban alkalmazkodó növények, amit mi sem mutat jobban, hogy egyes „gazok” olyan mértékben specializálódnak a kultúrfajhoz, hogy sokszor morfológiailag megdöbbentő a hasonlóság. Ezt nevezzük konvergens evolúciónak.

Nem ritka, hogy a gyom a mag-érlelési időpontját is „hozzáigazítja” a kultúrnövényhez, ezáltal elterjedését is rábízza az emberi tevékenységre. Természetesen ökológiai-mechanikai tűrőképességük is megnövekszik párhuzamosan, hiszen alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy az ember ötletes lény és mindenféle machinációkat kitalál, hogy megszabaduljon tőlük.

 

Előfordult, hogy ha egy adott kultúrnövény termesztésével felhagytak, a hozzá kötődő gyom-faj fennmaradása is veszélyeztetetté vált (lásd pl. a lentermesztés gyomjait). Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a vad gyom az ökológiai tűrőképességébe már beépítette az ember ténykedése elleni védelmet allelopatikus hatások*3, genetikai változatosság, stb. révén.

Félelmetes ellenfél

A becsült földi 250-400 E növényfaj 2-3 %-a (más források szerint k.b. 10  %-a) számít mezőgazdasági gyomnak,”gaz”-nak (régi, becsületes magyar nevén dudva, burján nő a plánták között). M.o.-n a 10 „legveszélyesebb” gyom-család  teszi ki a gyomok által borított terület ¾-ét. /A veszélyességi lista itt megtekinthető: Gyomnovenyismeret 1. 14. o.

Mezei iringó - legeltetők réme (szapponint tartalmaz)

Listavezető: a közönséges kakaslábfű.

Az én kertemben egy részen nem pázsitot ápolok, hanem gyepet, amit csak nyírok (fűkaszalék a komposztba!). Gyermekláncfű-virágzáskor nagyon szép (hogy a szomszédoknak tetszik-e, azt nem kérdeztem). Ebben csak a leromlott, kopárabb részeken van kakaslábfű, ott viszont végülis takarja a talajt. Kézzel valóban nem nagyon irtható, mivel a gyökér beszakad, bár van még ilyen gyom egypár.

Kakasláb őkelme

Ugyancsak nem veszélyes nálunk az Ambrózia, vagy másképp a parlagfű, (mainstrem szerint nem azonos a vadkenderrel, ami Kelet-Európában a Cannabis rudealist, de sokan keverik a két erősen fitoaktív növényt...) Egyetlen mozdulattal kihúzható a talajból. Valahogy sikerült mégis népellenséggé válnia. Egyszer pl. néhány tövet meghagytam, hogy kipróbáljam immun-erősítő teaként. Nos, az történt, hogy egy bejáratos szomszéd észrevette és segítőkészség által indíttatva rögvest kigyomlálta…

(Persze lehetséges, hogy a parlagfű összekapcsolódik egy korunkra jellemző-jelenséggel, azzal, hogy a korábban  művelésbe vont, de valamiért már nem művelt területeket kedveli, a rurálisokat, mintegy a Természet rosszallása, amit nem kellemes látnunk…Azt a fájó üzenetet közvetíti, hogy amit eleink tudtak még, arra mi már nem vagyunk képesek…Az allergia hatásról most nem szólnék, eleget foglalkozik vele a média a maga hiszterizáló formájában.)

Őfelsége, Cirsium Arvens, I. Acat...

Az én keresztem a Cirsium arvense. Ő, az Acat, akit már kiismertem és kellőképpen tisztelek. Kertem egy részén, a jelenleg napsütéses szamócáson osztozunk. Nem terjed, ha rendszeresen kihuzigálom (legalább évente kétszer), viszont kegyetlen szívóssággal védekezik. A kifejlett fásodó, virágzó példányokat szinte lehetetlen kihúzni és rettenetesen szúrnak. Mintha rájönne erejére és harciasabbá válna, cserébe csodálatos kékes-lila virágait is mutogatja. Lehetséges, hogy genetikailag egyetlen példánnyal küzdök, amely vegetatívan terjed és regenerálódik évek óta? 

Ezért is nehéz az Acat írtása...

Mácsonyatüske néven is ismert Dél-Pest megyében a bestia. Terebess szerint levelei, virágkezdeményei teljes virágzás előtt gyűjtve főzelékként fogyaszthatók (elsősorban a Halvány acat, de a többi hasonló vad faj is). Többféle mártással készíthető finomságok, sőt gyomorkeserű (virágjából) receptjei itt: 

Vadon termő zöldség-gyümölcs - Halvány acat

Mit mondhatna erre szegény blogszerző mást, csak azt: gyűjtsünk mezőn séta közben, de azt, hogy kertünkben virágozni engedjük az Acatot, azt kétszer is gondoljuk meg. Persze vegyszermentes helyen kell gyűjteni. A fő veszélyt természetesen (nem a növény védekezése, hanem) a talajból esetleg felszívódó vagy a gyomnövény hajtásrészeinek felületén megtapadó peszticidek vagy ezek bomlástermékei jelentik (!).

 

Kanadai selyemkóró*4

Az USA-ban is Kanadai bogáncsként, mint inváziós növény szerepel az acat. Van még ilyen mutatós kanadai invazív növényünk, ami egész tájakat belep: az illatos Kanadai selyemkóró*4 (lehet, hogy hihetetlen, de sok felé ültetik, kertekbe, sírokra – hát, igaz is – gondozást, azt nem igényel…) Vagy a  Kanadai aranyvessző,amely komoly méretekben veszélyezteti a Balaton környéki nádasokat. Kimondottan mutatós növény tájban is és szolíterként, vagy cseréppen is is (gyógynövény!*5).

Vadnövényeink egy része ehető

Miért eszünk (esetleg) vadnövényeket, ha látszólag nem szorulunk rá?

Gazdag áttekintést ad az ehető vadnövényekről, gyom- és özönnövényeinkről is Terebess (link fentebb).

Szvsz a Föld túlhasználatában rejlik a magyarázat. Az erőltetett profit-utánni hajsza a mezőgazdasági termelést biológiailag kevésbé változatos, de nagy terméshozamú, jól feldolgozható növények, avagy „piacos” termények termelésére kényszeríti. Ezért növényi táplálékaink biológiai összetettsége, ezáltal beltartalmi értékessége az ember számára folyamatosan csökken.

Ehető vadnövények*6)

Igaz, a fejlődés felkínál kompenzációként szuperélelmiszereket (vitaminok, Kyäni-termékek és társaik), azonban ezek fogyasztása egyrészt bizonyos tudatosságot, másrészt nem jelentéktelen vásárlóerőt feltételez.

Ezzel szemben a gyomok – bár morfológiailag mimikri-hatást mutatnak kultúrnövényeinkhez – genetikailag mások, még őrzik „vad” életképességüket, változatosságukat és összetettségüket. Sőt mivel már antropogének, de még vadak, valószínűleg átlag feletti alkalmazkodó-képességűek.

Sokszor ízükben is felülmúlják az iparilag előállított táplálékainkat, amelyek hiánytüneteket okozhatnak, képezve ezáltal az elhízás egyik fő okát. Plussz a vadak ingyen vannak…

A civilizáció elpörög magában kard-pajzs játszmájával: létrehoz  egy problémát, majd kidolgoz rá egy mesterséges megoldást. Számunkra, mesterséges környezetben élő emberek számára a végeredmény leginkább döntetlen. Ebben a dinamikus játszmában a vad növények egy segédcsapat, ami esetleg nyerővé teheti a zéró végösszeget…                                          

(folytatjuk)

*1) WAGNER  J. (1908): Magyarország gyomnövényei. – A m. kir. földmívelésügyi miniszter kiadványa, 8. Pallas, Bp. 384 pp

*2) Antropogén az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó. (pl. szennyezés), az ember által okozott, teremtett.

*3) Allelopátia a neve a növények, algák, baktériumok, korallok, vagy gombák azon tulajdonságának, ami lehetővé teszi, hogy szerves vegyületek, bio-reagensek kibocsátásával szomszédjaik életfolyamatát befolyásolhassák, azok növekedését elősegíthessék, vagy gátolhassák, sőt magjaik csirázását is megakadályozhassák.
A bioreagensek nem játszanak életfontosságú szerepet az allelopatikus növény életfolyamatában (növekedésében, reprodukciójában, stb.) tehát csak másodlagos  metabolitoknak számítanak.
Kiskertben is ismert a „védő” és „gátló”növénytársítás fogalma, pl. a sárgarépa és a vöröshagyma egymás védő-növényei.

Tipikus reagensnek számítanak az eddigi posztokban is érintett fenolok, flavonidok. Bár elsősorban az emberre való hatására koncentráltunk, a növények ezen képességúket egymás ellen/védelmére fejlesztették ki, ez az ő immunrendszerük.

*4) A hazai méhészek kedvelik a selyemkórót, mert a selyemfűméz, néha vaddohányméz néven forgalomba kerülő, sőt egyes méhészek körében hungaricumként elkönyvelt, fűszeres, illatos méz keresett portéka

*5)” A kanadai aranyvessző dísznövény, gyomnövény és gyógynövény is egyben, így szeretnék arról beszámolni, hogyan kell termeszteni, kiirtani és felhasználni.”- írja Bálint gazda itt: http://www.balintgazda.hu/kertesz/gentischer/kanadai-aranyvesszo-disznoveny-gyomnoveny-es-gyogynoveny.html

 (A vad aranyvesszőre egy külön posztban még kitérünk.)

*6) Áttekintés az ehető gyomokról:Ehető vadnövények 
" Gyűjtésük szabályai a gyógynövényekével megegyező. A legfontosabbak: út mellett, latrina közelében, szeméttelep egy szennyezett környezetben nem gyűjtünk! Csak, ha biztosak vagyunk benne, hogy mit szedünk, akkor gyűjtsünk! csak egészséges növényeket gyűjtsünk!"